Az i.e. 5. századtól kezdve a dráma lett a görög irodalom vezető műneme.
Kialakulása egy vallási szertartáshoz kapcsolható: Dionüszosz ünnepeihez.
Dionüszosz: A mámor,a bor és a szőlőművelés istene. Az ünnep során Dionüszosz sorsát, tetteit, halálát és újjászületését játszották el.
A görög dráma és színház jellemzői:
- A színház félkör alakú volt.
- 20-30 ezer ember befogadására volt alkalmas.
- A tánctér neve, ahová a színészek és a kórus bevonultak, orkhésztra.
- a tényleges színpadon csak 2-3 színész fért el.
- A kezdetek kezdetén csak férfiak játszhattak. Maszkot húztak, ez tette lehetővé, hogy a női szerepeket is ők játsszák.
Nagyon fontos: Kórus (kar)
Énekkel, tánccal kísérték az előadást.
A klasszikus attikai tragédiának a következő hagyományos szerkezeti egységei vannak:
- Prologosz:
Vagy egy monológ, vagy egy dialógus ( két ember közti párbeszéd)
- Parodosz:
Kar bevonulása, ilyenkor hangzik el az első kardal.
- Sztaszimon:
Ezek is kardalok vagy kórusénekek. (álló-dal)
- Epeiszodion:
Párbeszédes rész, két kardal között foglal helyet.
- Exodosz:
Befejezés v. végkifejlet. Az utolsó sztaszimon után van, a mű tanulságait foglalja össze.
- Exodikon:
Az a rövid kardal, amit a kórus elvonulás közben énekel.
- Komnosz:
Panaszdal- a szereplőknek a kórussal folytatott dialógusuk. |