Az i.e. 5. sz�zadt�l kezdve a dr�ma lett a g�r�g irodalom vezet� m�neme.

Kialakul�sa egy vall�si szertart�shoz kapcsolhat�: Dion�szosz �nnepeihez.

Dion�szosz: A m�mor,a bor �s a sz�l�m�vel�s istene. Az �nnep sor�n Dion�szosz sors�t, tetteit, hal�l�t �s �jj�sz�let�s�t j�tszott�k el.

A g�r�g dr�ma �s sz�nh�z jellemz�i:

• A sz�nh�z f�lk�r alak� volt.
• 20-30 ezer ember befogad�s�ra volt alkalmas.
• A t�nct�r neve, ahov� a sz�n�szek �s a k�rus bevonultak, orkh�sztra.
• a t�nyleges sz�npadon csak 2-3 sz�n�sz f�rt el.
• A kezdetek kezdet�n csak f�rfiak j�tszhattak. Maszkot h�ztak, ez tette lehet�v�, hogy a n�i szerepeket is �k j�tssz�k.

Nagyon fontos: K�rus (kar)

�nekkel, t�nccal k�s�rt�k az el�ad�st.

A klasszikus attikai trag�di�nak a k�vetkez� hagyom�nyos szerkezeti egys�gei vannak:

- Prologosz:

Vagy egy monol�g, vagy egy dial�gus ( k�t ember k�zti p�rbesz�d)

- Parodosz:

Kar bevonul�sa, ilyenkor hangzik el az els� kardal.

- Sztaszimon:

Ezek is kardalok vagy k�rus�nekek. (�ll�-dal)

- Epeiszodion:

P�rbesz�des r�sz, k�t kardal k�z�tt foglal helyet.

- Exodosz:

Befejez�s v. v�gkifejlet. Az utols� sztaszimon ut�n van, a m� tanuls�gait foglalja �ssze.

- Exodikon:

Az a r�vid kardal, amit a k�rus elvonul�s k�zben �nekel.

- Komnosz:

Panaszdal- a szerepl�knek a k�russal folytatott dial�gusuk.