• Az elnevez�s g�r�g eredet�. Jelent�se: k�nyvek, k�nyvecsk�k, iratok.
• Mindenf�le irodalmi m�faj kezdeti form�ja megtal�lhat� benne. Pl:

                                    - elbesz�l�s

                                    - p�ld�zat

                                    - himnusz

                                    - j�vend�l�s

• A biblia a kereszt�ny �s a zsid� vall�s szent k�nyve.
• Az �sz�vets�g az �h�ber irodalom gy�jtem�nye.
• A keletkez�s az eredeti nyelv szempontj�b�l egym�st�l elt�r� irodalmi m�veket tartalmaz.
• Kb. ezer �v irodalm�t foglalja mag�ba.(kr.e.12-kr.e. 2. sz�zadig)
• nyelve a klasszikus h�ber �s az ar�mi.

Kanoniz�ci�: A m�lt irodalmi eml�keinek tud�svizsg�lata, a v�gleges sz�vegek kialak�t�sa.

A biblia szempontj�b�l ez azt jelenti, hogy egyes m�veket �rt�kesnek tartottak, egyes m�veket pedig nem. Azokat, amelyeket �rt�kesnek tartottak, szentnek nevezt�k, mert azt gondolt�k, hogy azok Isten kinyilatkoztat�sait tartalmazt�k. A biblia ezek szerint az Isteni kinyilatkoztat�st tartalmazza.

A biblia tartalmi szempontok szerint mag�ba foglal vall�si �s vil�gi tartalm� k�nyveket is.

Erre p�lda:

- Eszter k�nyve

- K�zmond�sok

- Erk�lcsi �s filoz�fiai k�ltem�nyek

- �nekek �neke

Az �sz�vets�g v�gleges form�ja �gy az i.e. 1. sz�zadra alakult ki.

�sz�vets�g nevei m�g: �testamentum

                                 M�zes �t k�nyve

Zsid� elnevez�se: T�ra (jelent�s:t�rv�ny, tan)

Teremt�s t�rt�nete

M�zes 1. k�nyv�ben tal�lhat�. (genesis)

                            g�r�g�l:geneszisz (keletkez�s)

Ennek a keletkez�se �gy Kr. e. 6. sz�zadra tehet�.

Monoteista (Egyistenhit)

Az els� 11 fejezet foglalkozik a vil�g teremt�s�vel, ill. az emberis�g �st�rt�net�vel.

A b�nbees�s �si mot�vuma:

- �d�m �s �va t�rt�nete

- K�in �s �bel t�rt�nete

- V�z�z�n t�rt�nete