1304-1374-ig �lt.

Az it�liai renesz�nsz k�pvisel�je.

�rt latinul is, olaszul is.

Korszakhat�ron �lt, mert k�lt�szet�ben megtal�lhat� a k�z�pkor vall�sos �h�tata �s a renesz�nsz �let�r�me is.

Fiatal �veit Franciaorsz�gban �s It�li�ban t�lt�tte, k�s�bb jogot hallgatott, �s 1326-ban apja hal�la ut�n a papi p�ly�t v�lasztotta.

1327.�pr.6-�n az avignoni Szent Kl�ra templomban megpillantotta �lete szerelm�t, akit ezut�n verseiben Laur�nak sz�l�tott.

Sokat utazott, j�rt Belgiumban, Sv�jcban, N�metorsz�gban, �s kutat�munk�j�nak k�sz�nhet�en egy k�dexben megtal�lta Cicero 7 level�t.

Eur�p�b�l visszat�rve egy v�lgyben teremtett mag�nak csendes otthont. Itt �lt �s itt alkotott.

1340-ben k�t v�ros v�lasztotta k�lt�j�nek, P�rizs �s R�ma, Petrarca R�m�t v�lasztotta.

1341-ben fejezte be Africa c�m�, 9 k�nyvb�l �ll�, latinul �rt eposz�t.

1350-ben ment Firenz�be, �s itt tal�lkozott Boccacci�val.

Petrarca sok n�nek udvarolt, k�t gyereke sz�letett, egy fia �s egy l�nya.

�r�asztal�n�l, egy Vergilius-k�tetre borulva tal�lt�k meg holtan. (Egy nap m�lva t�lt�tte volna be 70.�let�v�t.)

Munk�ss�ga

�rt �letrajzokat, az egyik ilyen munk�j�nak c�me: "Jeles f�rfiakr�l." Ez egy t�rt�nelmi tanulm�nyk�tet.

Nagyon fontis k�tete a Dalosk�nyv. 366 k�ltem�nyb�l �ll. T�bbs�g�k szonett. K�t r�szreoszthat�k ebben a versek. Az els� r�szben azok a versek tal�lhat�k, melyek Laura �let�ben k�sz�ltek, a m�sodikban a Laura hal�la ut�n k�sz�lt versek.(1348-ban halt meg)

Egy-k�t politikai k�ltem�ny is tal�lhat� a k�tetben./ezeket olaszul �rta/

A legmodernebb von�s k�lt�szet�ben a v�v�d� l�lek kit�rulkod�sa.

Petrarca �j m�fajt teremtett. Az � �j m�faja a Petrarca-f�le szonett, 14 sorb�l �ll. (1.versszak 4 sorb�l: a a b b; 2.versszak 4 sorb�l:a a b b;3.versszak 3 sorb�l: c d c; 4.versszak 3 sorb�l: d c d)

A term�szet �s a szerelem Petrarc�n�l elv�laszthatatlan.