Francois Villon
1431-1463-ig(?) lt.
A kzpkor alkonynak kltje, de mr rezhet mvszetn egy j kor szelleme. Ez abban nyilvnul meg, hogy kltszete sokkal szemlyesebb hangvtel, mint a kzpkor ember.
lete
Az apukja fiatalon meghalt, ezrt Villon az anyai nagybtyjhoz kerlt. Az vezetkneve volt Villon, s a klt tiszteletbl vette fel ezt a nevet.
A rossz pletykk szerint lehet, hogy az anyai nagybcsi az apja volt..
A nagybcsi tanttatta, ezrt nem az anyjval lt.
Az egyetemi vek alatt Villon rossz trsasgba keveredett, s lete vgig perek folytak ellene. Lopsrt s verekedsrt tbbszr be is brtnztk.
Ettl fggetlenl mlyen vallsos ember volt.
Rettegett a halltl s a pokoltl. Tbbek kztt ezrt kltszeti mg a kltszete.
Legslyosabb vtke az volt, hogy nvdelembl meglt egy rszeg papot. A hallbntetst gy szta meg, hogy kegyelmet kapott.
/oka: a kltszett valamire valnak tartottk, valamint nagybtyja rvn./
Egyik f mve: Nagy Testamentum. 173 oktvbl ll.
(oktva: 8 sztagos, 8 soros versszak.. rmkplete: a b a b b c b c)
Ballada is tallhat a Nagy Testamentumban, szm szerint 15.
A ballada mfaja Villonnl:
Ez egy mformt jelentett az idejben, mghozz tncdalt. Terjedelme alapjn megklnbztetnk Egyszer(4versszak) s Ketts(6versszak) balladt.
Balladi klnbz hangvtelek, mert klnbz lethelyzeteket mutatnak be. Villon keser lettapasztalatait foglalja ssze.
1463-ban szletik ellene mg egy tlet, hogy el kell hagynia Prizst. Szmzetsbe kerl, nyomtalanul eltnik. |